Augusztus közepével minden gyümölcsfajnál elérkezünk egy olyan fenológiai szakaszba, ahol a növényvédelem intenzív időszakán már túl vagyunk. Természetesen ezt nagyon egyszerű kijelenteni, de – ha a vegetáció első felében mindent jól csináltunk – túl nagy baj már nem történhet. A hátralévő pár vegetációs hónapban mire kell még figyelnünk növényvédelmi szempontból, hogy tényleg ne következzenek be nagyobb problémák? (Ajánlásokat itt már nem fogok tenni, mert a receptek a korábbi hírlevelekben benne voltak.)
Almatermésűek:
Ahol nem sikerült megfelelően kezelni az elsődleges varasodás és lisztharmat fertőzéseket, ott még kontakt hatóanyagokkal (kaptán, ditianon, réz, kén) védekezhetünk. Felszívóvó szereket már nem érdemes használni.
Az idei év varasodás szempontjából nem volt „erős szezon”. Az országban az április eleji (helyenként változó intenzitású csapadék) okozott egy másodlagos fertőzési hullámot. Ez nagyjából április 4-10 közé esett. Ennek a másodlagos fertőzésnek a tünetei körülbelül a „fagyfodros” levelek feletti második-harmadik-negyedik levélen feltűnőek, ahol nem sikerült időben védekezni. (Tehát az éves vesszők alapi részéhez közel.) Jól kezelt kertekben gyümölcsön is megjelenő varasodást alig láttam. Ahol eredményes volt a védekezés, ott jó alappal indulunk neki a télnek és a következő tavasznak, mert kevés lesz a levélen áttelelő ivaros gombaalak.
Lisztharmat szempontból viszont erősebb év volt. Ahol metszéskor nem voltak eltávolítva az elsődleges fertőzést hordozó rügyek, vesszők, ott erős másodlagos fertőzések alakultak ki. A tartósan meleg és csapadékmentes időszakban a lisztharmat „tarolt”. Lisztharmat ellen még most is érdemes védekezni elsősorban kén (Kumulus, Thiovit …) és kálium-hidrogén karbonát (Vitisan) hatóanyagú termékek használatával. A vesszők felszínén lévő gombafonalak még jó eredménnyel száríthatók be, ezáltal kevesebb lesz a következő év elsődleges fertőzési forrása. A kontakt kenek és egyéb termékek mellé mindig nagy segítség a narancsolaj tartalmú adjuvánsok . (Pl.: Wetcit) használata, mert nagyságrendileg javítja a lisztharmat ellen használt kontakt szerek hatékonyságát.
Tűzelhalás. Erről rövidesen tervezek egy hírlevelet, ezért itt és most erről nem írok. Birsben, körtében, almában, naspolyában most is aktuális. (Egy-két nap és jön a hírlevél.)
Levéltetvek: nagyon kivételes, ha még mindig küzdeni kell ellenük. A hajtásnövekedés már leállt, nincs támadható felület, ezért ezt a témát már elengedhetjük.
Levélatkák: ezen a téren még nem lehetünk nyugodtak. A napokban is láttam még erősen levélatkás alma állományokat és a körtelevél gubacsatka is keményen dolgozott az idén. Az elmúlt évekhez képest sokkal többet kellett védekezni és van ahol még most is indokolt a permetezés. Egyrészt azért, mert az atkáknak kedvező hőségnapok jönnek, másrészt azért, hogy minél kevesebb áttelelő állománnyal menjünk az ősz elébe. Ha visszakeresitek az atkás hírlevelet, láthatjátok a jellemző tüneteket. A szabadforgalmú készítmények között a Nissorun, Orthus jól használható, bioban gyérítésre a kéntartalmú szerek jöhetnek szóba. Ennyire atkás évjárat már régen volt. Intenzív hajtásnövekedésű kultúrákban (faiskola) volt eset, hogy 5-(6) alkalommal is védekezni kellett, különben megállt volna a hajtásnövekedés.
Almamoly: még mindig intenzíven rajzik, érdemes (kell) figyelni rá. A nemzedékek teljesen összecsúsztak, csak az első nemzedéknél lehetett rajzáscsúcsot megfigyelni. Ha eddig megúsztuk minimális fertőzéssel, a hátralévő kis időt már ne szúrjuk el. Mit jelent a „megúsztuk”? Konvencionális növényvédelem esetén, ha a fertőzött gyümölcsök aránya 1%-alatt van, akkor nagyjából jól csináltuk az évet. Ugyanez bio esetében 3% körül határozható meg. A szerves felszívódó szerek (Coragen, Affrim) használatának ideje már lejárt – hiszen a korai fajták szürete már itt van – de a Bacillus thuringiensis és granulovírus alapó bio termékek még használhatók (Madex, Dipel, Carpovirusine). Szeptember közepéig 10 naponta még védekeznünk kell, a többit a csökkenő hőmérséklet már megoldja.
Csonthéjasok:
Moníilia és antraknózis: remélem mindenki – aki követi a hírlevelet – átvészelte komolyabb virágfertőző monília fertőzés nélkül az évet. „Csak” a hármas szabályt kellett betartani. Virágzás elején, fővirágzásban és sziromhullásban végzett védekezés.
Most a gyümölcsfertőző moníiliára kell figyelnünk. Ez általában mechanikai sérüléseken (molyszúrás, UV sugárzás által okozott mikrorepedések, nagy intenzitású csapadék után keletkező nagy repedések, jégverés, gallyszúrás, szélverés) keresztül fertőz. Tünete a koncentrikus körökben (céltáblaszerűen) kialakuló gombás rothadás, ami a tárolás alatt is terjed tovább a gyümölcsök érintkező felületén. Ezzel szemben a kontakt gombaölőszerek széles skálájával védekezhetünk. Bioban nagyon jó megoldás a Flavo Plant, ami akár még a szüret napján is használható. A leszüretelt fákon ne hagyjunk fent gyümölcsmúmiákat, mert ezek a következő évi fertőzés forrásai.
Nagyon sok hírlevélben hangsúlyoztam, hogy szüret után ne hanyagoljuk el a csonthéjasokat! Ezt most sem tudom megkerülni. A jövő évi rügyek kialakulásához nagyon kell a fotoszintetikusan aktív, egészséges lombfelület! Az augusztus-szeptember kulcsfontosságú hónap ebből a szempontból! Mivel a lombfelület már nem növekszik olcsó kontakt szerekkel jó állapotban tudjuk tartani a lombot a levélbetegségekkel (blumeriella, stigmina) szemben. Bármilyen rezet nyugodtan használhatunk 2-3 ezrelék koncentrációban. A kajszi rézérzékenységét azért vegyük figyelembe, kajszinál ne menjünk 1,5 ezrelék fölé, vagy használjunk helyette kaptánt, ditianont. (Merpan, Buvicid K, Delan Pro)
A levéltetvek kártétele csonthéjasoknál sem jellemző már, mert a hajtásnövekedés leállt, a levelek bőrszövete és viaszrétege megvastagodott. A tetvek ilyenkor már könnyebben támadható célpontokat keresnek és lehúzódnak az aljnövényzetre, gyomokra. A kedvenc gyomjaikat (pl fehér libatop) ilyenkor meg is hagyom, inkább ott tanyázzanak, mint a gyümölcsfákon.
NYDBF – azaz Nyugati dióburokfúró légy
Hatalmas a rajzás az országban mindenhol! Augusztus végéig még indokolt a 10-14 napos időközönkénti védekezés. Olvassátok vissza az ezzel kapcsolatos hírlevelet és védekezzetek még legalább két alkalommal!
Szeretnék eloszlatni egy tévhitet. A legtöbben a fára ráfeketedett diót mind a NYDBF légy számlájára írják, de valójában a Gnomóniás levél és termésfoltosodás, valamint a Xanthomonas baktérium által okozott termésfeketedés okozza és nem a NYDBF légy! Írtam erről a „ha szeretnétek még az idén egészséges diót szüretelni” című hírlevélben. Tavaly és tavalyelőtt (de leginkább tavaly) az időjárás nagyon kedvezett ennek a két betegségnek. Az idei évvel eddig szerencsénk volt. De ha védekeztek a NYDBF légy ellen, tegyetek a permetlébe 3 ezrelék rezet is, hogy meg tudjátok akadályozni a Gnomónia és a Xanthomonas késői kártételét.
Egy kicsit a tápanyagokról:
Ahogy araszolunk kifelé a növényvédelem intenzív időszakából, úgy értékelődik fel a tápanyagok és a kondicionálás jelentősége. Az előző hírlevelek egyikében volt szó a kálium kiemelt szerepéről. Ehhez szeretnék még ajánlani egy nagyon jó felszívódással és keverhetőséggel rendelkező terméket, a K-citrát alapú Solvitis K +, ami 2-3 ezrelékes koncetrációban nagyon jó hatékonysággal használható kálium pótlásra permettrágyázás formájában, akár növényvédelemmel összekapcsolva is. Ez a kálium permettrágyázás 2-3-4 alkalommal is ismételhető, és a 2.-3.-4. alkalom már bór és cink tartalmú permettrágyákkal is kiegészíthető.
A cink, bór, permettrágyaként történő kijuttatásának időszerűsége is közeleg már, de én ezt csak augusztus második felében szoktam elkezdeni. Pár terméket ajánlok, hogy legyen idő felkészülni. Az ajánlás közel sem fedi le a rendelkezésre álló termékpalettát, csak azt a párat írom le, ami hirtelen eszembe jut. Rengeteg termék közül válogathattok! A lényeg az, hogy magas bór és/vagy cink tartalma legyen és lehetőleg ezeket kelát kötésben, szerves anyaghoz kapcsolatan tartalmazza.
Bór tartalmú permettrágyák:
- Boroplus (Malagrow) 0,8-1,5 l/ha 2-3 alkalommal
- Fitohorm Polybór 140 1-2 l/ha 2-3 alkalommal
- Bortrac (YaraVita) 1-1,5 l/ha 2-3 alkalommal
Cink tartalmú permettrágyák:
- Ino Organic Cink 0,5-1 l/ha bioban is használható hátránya, hogy csak nagy kiszerelésben kapható
- Zintrac (YaraVita) 1-2 l/ha 1 alkalommal lombhullás előtt
Ezeken kívül legalább ötven termék létezik. A hatóanyag ár/érték arányát és a beszerzési lehetőségeket vizsgáljátok meg!
Mi a helyzet talajon keresztül?
A szilárd trágyafélék kijuttatásának ideje még nagyon messze van. Erről majd októberben lesz hírlevél.
Viszont tápoldat formájában már van értelme kálium és (nagyon visszafogottan) nitrogén kijuttatásának. A káliumról már volt szó, de miért fontos most a nitrogén?
A gyümölcsfák jelentős mennyiségű nitrogént képesek raktározni a fás részekben. A levelekben található nitrogén – jó esetben – nagy mennyiségben visszavándorol a levelekből a fás részekbe lombhullás előtt. (Majd lesz róla egy hírelvél, hogy miért és hogyan.) Ez a fás részekben raktározott nitrogén fog majd mobilizálódni jövő tavasszal. Ez lesz az a tartalék miből a virágzás, termékenyülés, sejtosztódás, gyümölcsnövekedés megindul. Ezért fontos, hogy a kálium mellett legyen valamennyi pici nitrogén is jelen.
Érdemes csináltatni laborban egy egyszerű és olcsó lombanalízist. Ha a levelekben található nitrogén mennyisége almánál 1,7% alatt, csonthéjasoknál 2 %alatt van, akkor relatív nitrogénhiányról beszélünk. Ezt többnyire a sápadt levélszínnel is jelzik a növények. Ilyenkor gyors segítség a vízoldható kálium-nitrát tartalmú tápoldatozás (12-15 kg/ha), vagy a kálium-nitrátos beöntözés. A kálium-nitrát a nitrogén és a kálium pótlására egyszerre is használható 1-2 ezrelékes töménységben a lombra permetezve.