(Poloskaszagú szilvadarázs – Cseresznyelégy – Bundásbogár)
Két aktuálisan károsító és egy pár hét múlva károsító „barátunkról” raktam össze egy kis összefoglaló anyagot. Mindegyikkel kapcsolatban van viszonylag sok személyes élményem. Egyik sem volt kellemes. A történet tehát a Poloskaszagú szilvadarázsról, a Cseresznyelégyről és a Bundásbogárról szól.
A Poloskaszagú szilvadarázzsal kezdem, mert „ő” a legaktuálisabb. Egy korábbi hírlevélben már írtam róla, hogy meg lehessen előzni a károkozását. Bizonyos területeken már el is késtünk vele.
Nevét jellegzetes, „poloskaszerű” kellemetlen szagáról kapta, amely különösen akkor érzékelhető, ha a kárt szenvedett gyümölcskezdeményeket megdörzsöljük vagy összenyomjuk. A darázs kisméretű, ezért nehezen észrevehető, de károkozása akár teljes termésveszteséget is okozhat. Ahol sok van és nem védekeznek, okoz is, ezt nagyon sok helyen láttam már.
Nálunk évente szerencsére csak egyetlen nemzedéket nevel, ezért jól kiszámítható és időzíthető ellene a védekezés. A talajban álbáb alakban telel és kora tavasszal, jellemzően a szilva virágzásának közepén rajzik, de az nem azt jelenti, hogy ekkor is kell ellene védekezni! A rajzás optimális időszaka akkor következik be, amikor a nappali hőmérséklet tartósan 12–15 °C fölé emelkedik. A nőstények petéiket a virág csészelevelei közé rakják. Egy nőstény kb. 30–40 petét képes lerakni, de nem egy csomóba rakja őket, hanem minden virágba jellemzően egyet-egyet helyez; (mert ennyire kedves.) A petékből kikelő lárvák a kis gyümölcskezdeményekbe fúrják magukat.
A kártételt kizárólag a kikelt lárvák okozzák. A frissen kikelt lárva kezdetben még puha magkezdeményeket rágja meg, majd továbbvándorolva akár 5–7 gyümölcskezdeményt is elpusztít. A kártétel jele a jellegzetesen barnuló, lehulló fiatal gyümölcskezdemény, körülbelül borsó-bab gyümölcsméretnél, rajta egy jól látható lyukkal. Jelentős károsításkor akár a termés 40–70%-a is elveszhet. Az ellene való védekezés időzítése kulcsfontosságú, mivel kizárólag a virágzás alatt aktív, ezért a hatékony kezelésre csak a virágzás végén, sziromhullás kezdetén van lehetőség. Korábbi permetezés veszélyeztetné a méheket, míg később a lárvák már védetten a gyümölcskezdemények belsejében vannak. Tehát sziromhulláskor azonnal védekezni kell!!!
Konvencionális védekezési lehetőségek :
- Acetamiprid (pl. Mospilan 20 SG, Spilan): Dózis: 0,2 kg/ha
- Lambda-cihalotrin (pl. Karate Zeon 5 CS, Full CS): Dózis: 0,15 l/ha
Biológiai (bio) védekezési lehetőségek
- Azadirachtin (NeemAzal T/S): Dózis: 3 l/ha
- Spinozad (Spintor): Dózis: 0,4 l/ha
A Cseresznyeléggyel folytatom.
Azért foglalkozok vele, mert a Facebook szakmai csoportjainak sötét bugyraiban már megy a hülyeség és napokon belül az eget fogja verdesni a jó tanácsok áradatának formájában.
Kezdjük egy találós kérdéssel! Melyik cseresznye nem „kukacos”? Amelyiket nem nézzük meg! Szerencsére ez azonban nem igaz, mert nagyon hatékonyan és egyszerűen lehet ellene védekezni, de ehhez egy kicsit jobban meg kell ismerni ezt a rovart, ami egyébként a Nyugati dióburokfúró légy közeli rokona, olyannyira, hogy majdnem ugyanúgy is néz ki.
Szerencsére a cseresznyelégy is egy nemzedékes és szintén jól időzíthető a védekezés ellene! A korai cseresznyéket (és meggyeket) általában nem is károsítja, mert még nincs meg a megfelelő hőmérséklet a rajzás, peterakás, lárvakelés végbe meneteléhez. Jobban szereti a meleget, mint a poloskaszagú szilvadarázs.
Nagyon sekélyen telel a talajban, báb alakban. Egy, vagy két évet tölt a talajban. (Ez nem függ a hőmérséklettől, teljesen genetikai adottság. Amikor az fiú és a lány cseresznyelégy szerelmes lesz és párosodik, a fogantatás pillanatában már genetikailag be van kódolva az utódba, hogy hány évet fog a föld alatt tölteni, várva, hogy ő is kikelhessen és szerelmes lehessen.) Ez a történet romantikus része. Tehát nem mászik fel a törzsön lárva alakban, hanem a bábból kikel az imágó és felrepül a korona felső harmadába. Először a hímek kelnek ki és sárga ragacslapokkal jól csapdázhatók is. Aztán kelnek a nőstények és történik meg a párosodás, majd a peterakás.
A lényeg a talajban telelés! Egy téli korona alatti sekély talajműveléssel máris sokat tehetünk az állomány gyérítéséért.
A nőstények a petéket közvetlenül a gyümölcs héja alá rakják. (Egy gyümölcsbe egyet, mert ő is ért a károkozáshoz.) A lárvák kb egy hét alatt kelnek ki és rágják a gyümölcshúst.
Védekezni a tömeges rajzás és peterakás idején lehet. A sárga ragacslapokat a korona felső egyharmadába kell kihelyezni. De könyörgöm, csak virágzás után!!!!! A méheket nem kellene kinyírni, mint azt oly sokan teszik! (Én a gazdaboltokban nem is árusítanék ilyet virágzás alatt.) A védekezést ragacsalapok híján a közép és kései érésű cseresznye és meggyfajták színváltására kell időzíteni, mikor a gyümölcs színe zöldből fehérbe, sárgába kezd átváltani. Ezt tehát nem most van, még a korai fajtáknál sem. Általában a koraiaknál felesleges is védekezni.
Konvencionális védekezési lehetőségek
- Acetamiprid (pl. Mospilan 20 SG): Dózis: 0,2 kg/ha
- Deltametrin (pl. Decis Mega): Dózis: 0,15 l/ha
- Lambda-cihalotrin (pl. Karate Zeon 5 CS): Dózis: 0,15 l/ha
Biológiai (bio) védekezési lehetőségek
- Spinozad (Spintor): Dózis: 0,4 l/ha
- Azadirachtin (NeemAzal T/S): Dózis: 3,0 l/ha
Végül pedig jöjjön a Bundásbogár
A bundásbogár tavasszal a gyümölcsfák virágain nagy tömegben jelenhet meg, ahol a virágrészek rágásával csökkentheti a terméshozamot. Nekem 25-30 éve szamócában okoztak gondot, máshol nem is találkoztam vele tömegesen. Egyedszáma évről-évre nagyon dinamikusan jön felfelé és már szinte mindenhol általánosan elterjedt.
Vegyszeresen elég nehéz védekezni ellene, mert szereti a meleget és a fényt. Este jellemzően talajszintre húzódik a virágokról. Nappal a méhek miatt nem tudunk permetezni, este meg a bundásbogár nincs a „szokott helyén”. Valamint a bogár „bundája” szőrözöttsége miatt sem feszi fel jól a rovarölő szereket.
Mindig csak este, méhkímélő technológiával védekezzünk, ha szükséges.
Ajánlott hatóanyagok és termékek:
- Acetamiprid (Mospilan 20 SG vagy Spilan)
- Lambda-cihalotrin (Karate Zeon 5 CS, vgy Full 5 CS)
- Deltametrin (Decis Mega)
- Tau-fluvalinát (Mavrik 2 F) – nem minden kultúrában van engedélyezve
A bundásbogár nagyon jól és hatékonyan csapdázható. Nagyon szereti a fehér, a kék és a sárga színt. 100 négyzetméterenként egy ilyen színű műanyag tálat, vagy vödröt kell kihelyezni kis vízzel feltöltve. A szín vonzza, úszi nem tud, ezért egy csapdába napi többszáz rovar is belefullad. Ebben az esetben számít a méret! minél nagyobb a vödör, tál, csapda mérete és minél jobban látszik, annál több rovart szed össze. A jobb láthatóság kedvéért ne a korona alá, hanem a sorközökbe tegyük a csapdákat. A szín és a méret számít! Az illat kevésbé fontos. (Van aki virágillatú öblítőt is rak a vízbe, de ez nem szükséges. Valamint az ilyenkor virázó gyomnövényeket leginkább a pongyolapitypangot ne kaszáljuk, ne zúzzuk, a kertben ne vágjunk füvet. Amíg a gyomokkal foglalkozik, addig sem a gyümölcsfák virágait rágja!