Hajtásválogatás

Az egyik újság felkérésére kell írnom egy anyagot hajtásválogatás és zöldmetszés témakörben. Az az anyag is fel lesz töltve a hírlevelek közé, de most csak a hajtásválogatás témaköre lesz egy kicsit kicsomagolva, mert már sok kérdést kapok ezzel kapcsolatban és már lassan aktuálissá is válik.

Elöljáróban le kell szögeznem – csak a szakmai precizitás kedvéért – hogy a hajtásválogatás nem zöldmetszés, a zöldmetszés nem hajtásválogatás és a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. Csak azért írom ezt, mert nagyon bosszantó számomra, mikor e kettőt összemossák. Teljesen más időpontban és teljesen más célból csináljuk a kettőt.

Jelenleg járunk azoknál a fenológiai állapotoknál, amikor a hajtásválogatás elkezdhető. Hajtásválogatáskor csak és kizárólag az el nem fásodott, vagy félig elfásodott alapú, kedvezőtlen irányban növekedő folyóévi hajtásnövekményekre koncentrálunk. Ezeket távolítjuk el.

Ezt a munkát a napokban már el tudjuk kezdeni és egészen addig tudjuk végezni, amíg a fiatal hajtások alapjukkal együtt könnyen lepattinthatók, letörhetők. Ez nagyon fontos, mert a hajtásválogatáshoz nem használunk ollót. Egyrészt azért, mert az olló ebben a növényvédelmi szempontból intenzív időszakban a betegségek továbbterjesztésének vektora, másrészt pedig, hogy a hajtások az alapi rügyekkel együtt pattanjanak le és ne váltsunk ki újabb, felesleges növekedési hullámot.

Kell e mindenhol, minden fajnál, mindenáron hajtásválogatást végezni?

NEM! Egyértelműen: NEM! Csak és kizárólag jó lombállapotú, jó kondíciójú, erőteljes növekedésű fáknál szabad hajtásválogatást végezni, hiszen hajtásválogatáskor aktív asszimiláló felületet távolítunk el, aminek vegetatív növekedést gyengítő hatása van.

Milyen esetben kell hajtásválogatást végezni?

Előre bocsátom, hogy ez szubjektív vélemény és sokan ezzel nem értenek egyet. Én így csinálom. (Ha csinálom) Hatásválogatást erős növekedésű alanyon álló fáknál én csak 1-4 év közöti fákon csinálok – ha a kondi jó, a növekedés erős – amíg a koronatérfogat akkora, hogy az hatékonyan és a földön állva elvégezhető. (Vad alanyú körte, MM106, MM111 alanyú alma, mirabolan és sajmeggy alanyú egyéb csonthéjasok) Később ezeken a nagy fákon nincs értelme hajtásválogatást végezni. De a legfontosabb első és másodéves korban.

Törpe növekedésű alanyon lévő gyümölcsfáknál ez bármilyen életkorban végezhető, ha indokolt. Túlterhelt fákon soha nem csinálok hajtásválogatást, mert kell a megfelelő mennyiségű levélfelület a sok gyümölcs kineveléséhez.

Mi a célja a hajtásválogatásnak?

A fiatal fák koronaalakításának a leghatékonyabb eszköze. Nézzünk egy példát. Koronába metszünk egy suháng oltványt. Ennek hatására megindul a vezérvessző, a vezérkokurens vesszők és a leendő oldalvezérek képződése. Többnyire túl sok hajtásunk van ahhoz képest, amennyire később szükségünk lesz. Minél több a növekedési pont, annál több irányba oszlik el a fa rendelkezésre álló energiája. Tehát (ha megfelelő a lombállapot és jó a kondíció) csökkentem a növekedési pontok számát. Ez általában abból áll, hogy a vezérvesszővel konkuráló, erősen felfelé törő 1-2-3 hajtást kitöröm a vezérvessző alól. Természetesen, ha nem felfelé törőek, hanem jó állásúak, akkor nem bántom őket. Ezzel párhuzamosan a gyökérnyak környékéről előtörő alanysarjakat és a kívánt törzsmagasság alatti növekményeket is eltávolítom.

Egy kétéves koronás fácska esetében is először a vezérvessző környezetét tisztítom meg, majd megnézem az oldalvezéreket és az oldalvezéreken felfelé törő, vízhajtásszerű erős növekményeket pattintom ki. (Három és négyéves fáknál hasonlóan járok el.) Metszőollót nem használok, csak a kezemet. Sebkezelést nem végzek, csak egy gyenge rezes permetezést hajtásválogatás után.

Ezáltal csökken a növekedési pontok száma és a megmaradó hajtáscsúcsok erőteljesebben fognak növekedni, a korona pedig szellősebbé válik.

Miért van ennek az idén egy kicsit nagyobb aktualitása, mint más évjáratokban?

Az idén a fagyok miatt az ország döntő részén – most a szerencsés nyugati határszélről nem beszélünk, örülünk, hogy legalább ott lesz gyümölcs – az alacsony gyümölcsterhelés miatt általánosan erős a hatjásnövekedés. A túlságosan erős hajtásnövekedés magas növekedési hormon termeléssel jár, ami nem kedvez a termőrügyképzési folyamatoknak. Ezért érdemes az idén az erősen növekvő, alulterhelt gyümölcsfákon elvégezni ezt a munkát.

Elsősorban az almára és a cseresznyére gondolok a kajszi mellett, mert ezek szenvedték el a legnagyobb károkat. 

A mellékelt képeken balra a hajtásválogatás előtti, jobbra hajtásválogatás utáni állapotok láthatók. Az első két kép egy frissen koronába vágott egyéves suháng oltvány vezérkiemelését szemlélteti. A második kettő pedig egy kétéves koronás oltvány mutat, ahol a vezér mellett már az oldalvezérek is kozmetikázva lettek.